Amcsi fegyverek

Colt 45

A Colt, 1911-et �s 1911-A1-t rendszeres�tett�k az amerikai hadseregben a m�sodik vil�gh�bor� sor�n. A r�gebbi v�ltozatot a tankok leg�nys�gei, pil�t�k kapt�k. A 1911-A1 egy kicsit nagyobb, biztons�gosabb volt, nem �t�tt akkor�t t�zel�skor. 45-�s kaliber� t�lt�nyeket haszn�lt, �s mind�ssze 1 kg-ot nyomott. M�g eredetileg csak a tisztek sz�m�ra volt el�rhet�, k�s�bb m�r b�rmelyik k�zleg�ny is be tudta szerezni.

M3 g�ppisztoly (US):

TECHNIKAI ADATOK
�rm�ret : .45 (ACP)
cs�hossz : 203 mm
teljes hossz : 577 mm (betolt v�llt�masszal)
t�meg : 3,70 kg (�resen)
t�zgyorsas�g : 450 l�v�s/min
torkolati sebess�g : 274 m/s
t�r befogad�k�pess�ge : 30 t�lt�ny (szekr�nyt�r)

T�RT�NETE
A m�sodik vil�gh�bor� elej�n az amerikai hadsereg kifejezte egy olcs�n, t�megm�retekben el��ll�that� g�ppisztoly ir�nti ig�ny�t. A beny�jtott p�ly�zatok sikertelens�ge miatt v�g�l l�trehoztak egy hadseregen bel�li tervez�csapatot, amely megalkotta a M3 jel� (alakja ut�n "zs�rz� puska" g�nynev�) fegyvert. A robosztus, egyszer� M3 1942 v�g�n �llt szolg�latba. T�zgyorsas�ga alacsony volt, de lehet�s�g volt egyes l�v�seket is leadni vele. Mint a t�megesen gy�rtott fegyvereknek, ennek is t�bb probl�m�ja akadt, a brit Sten-hez hasonl�an itt is f�leg a t�r volt kritikus pont, de a korai v�ltozatokn�l a gyeng�bb min�s�g� anyagok is gondot okoztak. Ezek kicser�l�se ut�n viszont egy hat�konyan alkalmazhat� gyalogs�gi fegyvert kaptak, mely eg�szen 1960-ig hadrendben maradt.

M1 Grand:

Az amerikai M1 karab�ly a legels� f�lautomata fegyverek egyike, �s a m�sodik vil�gh�bor� sor�n rengeteg sz�vets�ges katona els�dleges pusk�ja volt. Pontos, �s kb. 400 m�terig, van �t�t�ereje.
K�r�lbel�l 5. 5 kg s�ly�, �s 8 darab. 30-as (7. 62mm-es) kaliber� goly�t fogad be, amik egy t�rban sorakoznak. Ez a t�r a 8. goly� kil�v�s�vel automatikusan kirep�l.
Volt ezen k�v�l m�g egy t�vcs�ves, �s egy gr�n�tvet�s verzi�ja is.

M1 Karab�ly:

Az M1 Karab�lyt azok haszn�lt�k, akiknek a Garandn�l k�nnyebb, de a Colt 1911-A1-n�l m�giscsak er�sebb �s pontosabb fegyverre volt sz�ks�g�k. �resen kb. 2, 5 kg s�ly� volt, �s 15, illetve 30 t�lt�nyt tartalmaz� t�rral szerelt�k. K�r�lbel�l 250m-es hat�t�vols�g� fegyver. Az ejt�erny�s�k egy kiss� m�dos�tott verzi�j�t kapt�k, hely- �s s�lymegtakar�t�s c�lj�b�l a puskatus visszahajthat� lett.

M1903A4 Springfield mesterl�v�sz puska:

Ezt a pusk�t el�sz�r 1903-ban kezdt�k gy�rtani, �s j� egymilli� darabot �ll�tottak el� eg�szen az 1930-as �vek v�g�ig, amikor le�lltak a termel�ssel. A II. vil�gh�bor� fel� haladva azonban a korm�nyzat �jraind�ttatta a Remington c�ggel a termel�st, �s 1943-ra m�r 330. 000 darabot �ll�tottak el�, 1944-re �jabb 700. 000-et. Az id� m�l�s�val sz�mos v�ltoztat�son ment kereszt�l, melyek a fel�p�t�st �rintett�k. Szerelt�k M73 �s M73B1 2. 2X t�vcs�vel is. 5 t�lt�ny f�rt a t�rba, vagy egyes�vel a pusk�ba t�ltve. Eg�szen a M-1C �s M-1D pusk�k �rkez�s�ig haszn�lt�k a Springfieldet.

BAR (Browning Automatic Rifle):

Az I. vil�gh�bor�ban az amerikai csapatoknak j�l j�tt volna egy er�s g�ppuska, de az �jonnan kifejlesztett BAR t�l k�s�n, �s kis sz�mban ker�lt a harcmez�re ahhoz, hogy befoly�solhatta volna a h�bor� kimenetel�t. A II. vil�gh�bor�ban a s�lya ellen�re (t�bb mint 10 kg, �resen) nagyon gyorsan elterjedt, �s vitathatatlan �rdemeket szerzett a BAR - m�g akkor is, ha a 20 t�lt�ny sokszor kev�snek bizonyult, �s a mindenbe beleakad� t�maszt�kot szinte mindenki azonnal leszerelte a cs�r�l, a plusz s�ly miatt is.